Hívjon minket (Hé-Pé 8-16:30)

Milyen gyakran és mikor menjünk állatorvoshoz?

Ha megfelelően szeretne gondoskodni kedvence egészségéről, elengedhetetlenek a rendszeres állatorvosi látogatások. A minimum az éves ellenőrzés, amely nem csak az oltásokról szól. Évente egyszer vagy akár kétszer is át kell vetni kutyáját vér-, vizelet- és székletvizsgálatnak, amely lehetővé teszi a betegségek korai felismerését. A betegségek korai felismerése fontos hatással van a gyors gyógyulására. A rendszeres látogatások azt is lehetővé teszik, hogy kedvence hozzászokjon az állatorvosi látogatásokhoz, ami megkönnyíti, hogy betegség esetén az állatorvos pontosabban diagnosztizálja a problémát.

 

Az állatorvos ésszerű választása. Ne feledje, hogy kedvence egészsége és várható élettartama az állatorvossal való együttműködés hatékonyságától függ! Ennek az együttműködésnek az alapja a kölcsönös bizalom. Az állatorvosnak tudnia kell, hogy Ön a megfelelő információkat adja át neki, és hogy Ön megérti, hogy az állatorvos célja a segítségnyújtás, nem pedig az anyagi haszonszerzés. Egyrészt nem szabad azt gondolnia, hogy néhány internetes cikk (vagy akár néhány tucat) helyettesítheti az évekig tartó szakmai képzést. Ezért ne kérdőjelezzük meg indokolatlanul az állatorvos szakértelmét csak azért, mert olvastunk vagy hallottunk valamit (de kérdéseket feltenni vagy egy receptet tisztázni szívesen fogadunk). 

Kutyája viselkedésének megfigyelésével észlelheti azokat a változásokat, amelyek egészségügyi problémákra utalhatnak. Bár néha előfordulhat, hogy csak egy átlagos, levert napról van szó, a kedvenc étvágytalansága, csökkent szomjúságérzete és visszahúzódása aggodalomra adhat okot. Ha rendszeresen megfigyeli kutyája ürülékét, észreveheti az esetleges emésztési problémákat, például a gyakori hasmenést vagy a székletürítési nehézségeket, amelyek betegségre vagy étrendváltoztatásra utalhatnak. A szőrzet és a bőr állapotát is érdemes figyelemmel kísérni, mivel a bőr kipirosodása és a túlzott vakarózás ételallergiára vagy pollenallergiára utalhat. Bár a vakarózás normális, a túlzott vakarózás bolhákra, allergiára, bakteriális vagy gombás fertőzésre utalhat. A túlzott vakarózás fertőzéshez is vezethet, mivel a vakarózás okozta sebek elfertőződhetnek.


Melyek a háziállatok leggyakoribb betegségei? Milyen betegségeknek van kitéve az Ön kutyája vagy macskája? A leggyakoribb kutyabetegségek közé tartozik a fogkő, kötőhártya- és szaruhártya-fekély, féreghajtás, fülgyulladás láz, hasmenés, hányás. A leggyakoribb macskabetegségek, alsó húgyúti fertőzés, bolhák, belső paraziták, hasmenés, szemproblémák, macskadiabétesz.

Különösen tavasszal rendszeresen ellenőrizze kutyája vagy macskája bőrét. A kullancsszezon általában márciusban vagy áprilisban kezdődik, bár ha melegebb tél van, már jóval korábban is behozhatjuk a kullancsokat. Az erdei séták után gyakran figyeljük a kullancsokat, de ezek ritkábban hordoznak betegséget, mint a városi kullancsok. A városi kullancsok gyakrabban fertőződnek Lyme-kórral, mint az erdei kullancsok, majdnem minden második kullancs fertőzött. A magasabb fertőzési arányt a városi erdőparkok sajátos élőhelye magyarázza, amelyben a Lyme-kórt hordozó állatok jól érzik magukat. A kullancs átmászik a bundán, közel kerül a bőrhöz, és megfelelő helyet keres a csípésre. A kullancsok általában azokat a testrészeket részesítik előnyben, ahol a bőr vékony és kevésbé szőrös. Leggyakrabban a pofa, a fülek, a hónalj, az ágyék körül, valamint a has szőrtelen bőrén találhatók. Ha tudni szeretné, mekkora a kullancsfertőzés kockázata a szabadban, nézze meg a kullancsaktivitás előrejelzéseket az interneten.